Az MNB-ben ma (04.04.) a Monetáris Tanács rendkívüli ülést tart a gazdaságélénkítés lehetséges lépéseiről, ezt követően az MNB új vezetése, Matolcsy György vezetésével sajtótájékoztatót tart. Hétfőre a hírek szerint nyolc bank kapott meghívást arra a megbeszélésre, ahol vélhetően az MNB vezetése ismerteti az elhatározott gazdaságélénkítő terveket. Az MKB Bank és az Erste Bank nem kapott meghívást erre a tárgyalásra.
Az MKB Bank anyabankja a Bayerische Landesbank ( BayernLB -Bajor Tartományi Bank), a BayernLB fő tulajdonosa, egész pontosan 94 %-ban (http://www.bayernlb.de) Bajorország, azaz maga a tartomány. Az ERSTE Bank anyacége pedig a tőzsdén jelenlévő osztrák takarékszövetkezetek szövetsége.
De miért nem kapott meghívást az MKB Bank?
Magyarországnak a kivitel szempontjából legfontosabb partnere Németország, a teljes forgalomból ez az ország 2012-ben 25 %-kal részesedett, ( http://www.ahkungarn.hu ) a következő legnagyobb partner Románia 6 %-kal, Ausztria a negyedik helyen szerepel. Németországon belül a Bajor Tartománnyal folytatott kereskedelem ezen belül pedig igen jelentős.
Nemrégiben két Bajorországhoz köthető esemény okozott izgalmat. Horst Seehofer, bajor tartományi miniszterelnök egy idei, korábbi televíziós pódiumbeszélgetésen meglepő hosszúsággal taglalta a magyar gazdaságpolitikának a magyar-német gazdasági kapcsolatokra kifejtett közvetlen és közvetett hatásait, de finoman szólva sem kereste a kifejezéseket a magyar gazdaságpolitika jellemzésére. Ez a televíziós szereplés semmilyen figyelmet nem kapott Magyarországon, sokkal erősebb volt az az esemény, melynek kapcsán Barbara Stamm, a Bajor Parlament elnöke lemondta a személyes találkozót Kövér Lászlóval, a magyar Parlament elnökével.
Hogy közvetlen kapcsolat felfedezhető-e a Bajor Tartomány és Magyarország közötti politikai és gazdasági villongások, illetve a között, hogy a bajor anyabankkal rendelkező MKB Bank nem kapott meghívást a hétfői találkozóra, ezt erről a helyről persze nem lehet megmondani, ámbár az MNB új elnöke, Matolcsy György nemrégiben még kormánytag volt. Az azonban biztos, hogy ha és amennyiben a hétfői MNB-nél rendezett találkozón ezen gazdaságélénkítő források piacra juttatásáról lesz szó, illetve arról, hogy mely bankok vehetnek ebben részt és ezért hazai és a külföldi tulajdonú bankok kaptak meghívást a találkozóra és valószínűsíthetően a programban való részvételre is, akkor ez a lépés fontos német és osztrák partnereinkkel szemben súlyosan diszkriminatív.
Azonnali hatása persze nem lesz ennek a lépésnek. Erős kérdés azonban, hogy akkor, amikor a magyar gazdaság fő hajtóereje az export, helyes-e diszkriminálni a legfőbb, illetve a negyedik legfőbb külkereskedelmi partnerünket és persze azt majd a jövő mutatja meg, hogy mindez mikor és hogyan csapódik le a kétoldalú kapcsolatokban illetve az EU testületeinek Magyarországgal kapcsolatos döntéseiben? |