Szigetvári Viktor szerint az ország túlnyomó többségét ellátó öt állami cég 2010-ig nyereségesen működött: körülbelül évi ötvenmilliárdnyi érték előállítása után átlagosan ötmilliárdnyi nyereségük keletkezett. Ez fordult át súlyos veszteségbe az elmúlt években. Történt ez annak ellenére, hogy, habár az Orbán-kormány 2011-ben rezsistopot vezetett be rendeletileg, 2011 és 2013 között a vízdíj mintegy 8 százalékkal, a szennyvíz-elvezetési díj átlagosan 20 százalékkal emelkedett. Nem árt emlékeztetni arra sem, hogy az Orbán-kormány eredetileg azt ígérte, hogy az egész országban egységes lesz a vízdíj, ezt nem sikerült elérni: 2013 július elsejétől csupán egy tízszázalékos csökkentésre futotta, amellyel csupán visszaállt a vízdíj a 2010-es szintre, a csatornadíj viszont ennél magasabb maradt. A víziközmű-szolgáltatókat ezen kívül még a 2012-ben bevezetett közműadó is sújtja, mely további 7%-kal rontotta a DRV eredményességét, mely 2015-re így már jelentős, ötmilliárd körüli veszteséget halmozott fel. Ezért természetesen – hangsúlyozta Szigetvári Viktor – az államnak kell helytállnia az adófizetőktől beszedett pénzből, s így válik világossá az, hogy a Fidesz által óriási sikerként propagált rezsicsökkentés valójában továbbra is a magyar polgárok terhe az utolsó fillérig. Az öt állami vízmű vesztesége jelenleg már évi 10-15 milliárd forint körüli összegre tehető, s ez csak részben köszönhető a 2013-as vízdíj-csökkentésnek és a közműadónak: az Együtt indokolatlan, esetenként korrupciógyanús költségnövelő tényezőkre is bukkant a cégnél. A vállalat csak az idén két kommunikációs tanácsadói szerződést kötött a Szijjártó Péter külügyminiszter baráti köréhez tartozó Kuna Tibor cégével 50 millió forint értékben. Pintér Lóránd arra hívta fel a figyelmet, hogy a munkanélküliségtől amúgy is fokozottan szenvedő dél-dunántúli régióban az elbocsátott dolgozók sokkal nehezebben találnak majd munkát, mint az ország fejlettebb területein. Arra is rámutatott, hogy az emlékezetes, tavalyi barcsi ivóvíz-szennyezés, mely után hónapokig fertőzött, ill. ihatatlan volt a somogyi kisvárosban a csapvíz, már összefügghet a vállalatnál állandósuló finanszírozási problémákkal, melyek a karbantartás és a szakemberhiány miatt rendszeressé válhatnak. Kaposvárt nem az egyik legsúlyosabban érintett szolgáltató, a DRV látja el vízzel, a városkörnyéket, ill. a vonzáskörzetet – s így áttételesen a várost is – már érintheti egyrészt a leépítésekből származó munkaerő-piaci nyomás, másrészt a drasztikus leépítések következtében várható színvonalcsökkenés a szolgáltatásban.
|